Császármetszés
Ebben a cikkben kicsit szülésznői oldalamat veszem elő.
Ma a magyarországi kismamák 40 %-a császármetszéssel hozza világra babáját. Ez elég nagy arány ahhoz, hogy kijelenthessük: elég nagy esély van rá, hogy esetleg te is így fogsz szülni.
A császármetszés egy fantasztikus életmentő műtét! Gondold csak el, évezredeken keresztül hány fohász, könyörgés szállhatott az Égbe azért, hogy "...bár lehetséges volna egy elakadt magzatot az anya hasán keresztül kivenni úgy, hogy mindketten életben maradjanak!" És ez az álom mára valósággá vált…
Tudni kell azonban, hogy sajnos lecsúszhatunk olyan lehetőségekről, amikhez a spontán, háborítatlan hüvelyi szülés esetén hozzájuthatunk. Persze ezek másodlagos dolgok, az életmentés, és a károsodások minimalizálása az elsődleges cél.
De ha tudod, hogy mik ezek a dolgok akkor fel tudsz készülni, és munkával, kitartással "pótolhatod" az elmaradt ingereket, megközelítheted a háborítatlan hüvelyi szülés során spontán lezajló folyamatok lefutását.
Pár példát említenék, amiről én tudok.
A mikrobiom
Ma már tudjuk, hogy az immunrendszerünk 80%-a bélrendszerünk, és az abban lakó mikroorganizmusok összetételétől függ.
Ha érdekel a téma mélyebben, itt találsz egy érdekes filmet róla:
Hozd formába magad: Az evés titkos tudománya (A teljes filmet a Netflixen tudod megnézni). Előzetes itt.
Illetve Dr. Schwab Richárd mesél róla.
De hogy jön ez a szüléshez?
Úgy, hogy amikor egy baba átpréselődik a szülőcsatornán (ami hát enyhén szólva nem steril), majd amikor kibukik a feje, és az arca pont az anya végbélnyílása felé néz…hát akkor elég sok mikroorganizmust nyal be az anya mikrobiomjából. A steril bélrendszerét ők fogják kolonizálni, vagyis ők lesznek az első telepesek. Ráadásul az anyatejben rögtön védelmet is kap.
Császármetszés esetén ez elmarad, és valószínű, hogy más, kórházi törzsek lesznek az elsők, akikkel találkozik. A megoldásokat már keresik erre a problémára, de beszéljenek inkább a kutatók:
Mikroszülés c. film magyar feliratos előzetese
Teljes Microbirth c. film: (angolul)
A korai kötődés
A testünk (kis túlzással) egy bio-robot: megfelelően reagál bizonyos ingerekre. Ha nincs inger, nincs válasz. Pl. a testünknek (nem az elménknek!) szüksége van visszajelzésre azzal kapcsolatban, hogy az utód túlélte a világrajövetelt. Vajon indíthatja-e az anyai gondozó programokat? Indíthatja-e a tejelválasztást? Ha igen, mennyi tej kell? Hány utód van? És egyáltalán KI AZ UTÓD? A baba részéről pedig felmerül, hogy KI AZ ÉN ANYÁM?
A szülés után a természet biztosít számunkra 2 db órát (ún. "Arany Órák", ez a név arra utal, hogy arany lehetőség ez a kötődés kialakulására. Később már nehezebb, és több melóba kerül), amikor is mind az anya, mind a baba nagyon éber, és ezekre a kérdésekre keresi a választ a TEST (!). Vagyis éreznem kell a babám testének a melegét, a bőrömnek az ő bőréhez kell érnie. A tekintetünknek össze kell kapcsolódnia. Az orromnak érezni kell az illatát. És a mellemnek éreznie kell, hogy valaki szívja… Ezek az ingerek hormonális és idegrendszeri válaszokat, változásokat indítanak el, aminek következtében kialakul az korai kötődés, vagy imprinting (=bevésődés). Ez nem a szeretet! Ez kizárólag egy zsigeri(!) tudás arról, hogy "melyik az én utódom, és hogy él-e", ill. a baba szempontjából, hogy "ki az én anyám".
Ez a kötődés az a csatorna, amin aztán mindenféle más érzelem (akár a szeretet, de más is…) áramolni tud.
Hogy mennyire zsigeriek ezek az ingerek, arról egy tanulmány (Michel Odent hivatkozik rá "A szeretet tudományosítása" c. könyvében) mesél nekünk, amit 60 kafferbivallyal végeztek, akik már korábban sikeresen ellettek és gondoztak utódokat. Ketté osztották a csoportot, és az egyik felének beleavatkoztak az ellésbe olyan módon, hogy csillapították az ellés fájdalmát. Ebben a csoportban kivétel nélkül egyik anya sem gondozta az utódját… Vagyis úgy tűnik, hogy az "anyaságunk" egy része (ami az állati, ösztönös részünk) olyan, mint egy program, ami "lefut". Amit be lehet kapcsolni, bizonyos ingerekkel, és nem igényel semmiféle gondolkodást. A másik része pedig magasan emberi, a tudatossàgunk és a szeretetünk függvénye. Az is lehet jó anya, aki maga sosem hordott ki magzatot és nem szült, de felnevel egy elhagyott gyermeket. Tudok esetekről, amikor örökbefogadásnál spontán beindult a tejtermelés is…
A biológiai programjaink erősen meghatározzák a viselkedésünket, de ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk tudatosan felülírni őket. De a program segít. Ha nélküle kell helyt állnunk, az mérhetetlenül több energiába kerül, több tudatos döntésbe. De megcsinálható. Valamint van mód a program beindítására utólag is.
Mit tehetsz azért, hogy felépíthesd a korai kötődést, vagyis be tudd indítani a "programot"?
A késleltetett bőrkontaktus elkezdése minél előbb (akár már a kórházban!) Vagyis fektesd a meztelen (egy szál pelusban) babádat a meztelen mellkasodra, közben takarózzatok be jól, hogy senki ne fázzon, és csak élvezzétek egymás társaságát! Nézzetek egymás szemébe. Ha cicizni szeretne, azt is lehet. Tegyétek ezt napi szinten, és minél tovább, ameddig csak működik és mindkettőtöknek jól esik. Hetekig. Hónapokig, akár egy évig… majd meglátjátok. Ha fokozni akarjátok a hatást, a gyerekágy után vehettek együtt egy kád fürdőt, és összebújhattok a meleg vízben.
Folyamatos testkontaktus. Az etológusok szerint az ember koraszülött lény. A kétlábra emelkedésünk miatti beszűkült medencénk, ill. a megnövekedett agyunk miatt akkor kell megszületnünk, amikor a fejünk még kifér. De jóval magatehetetlenebbek vagyunk, mint a többi emlős. Állítólag 22 havi terhességre lenne szükségünk, hogy elérjük a megfelelő fejlettséget. Ez azt jelenti, hogy a születést követő 1 évben a babáknak hasonló körülményekre van szükségük, mint az anyaméhben: gyakorlatilag folyamatos érintésre, és rendelkezésre állásra van szükségük, hogy ne sérüljenek. Ez a fajta rendelkezésre állás biztosítható a hordozással:
Árt-e a hordozás a mozgásfejlődésnek?
...és az éjszakai együtt alvással (pl. franciaágy mellé csatolható kiságy)
Beszélgetés az együttalvásról.
Itt is ez a téma
3. Szoptatás.
Óriási téma… és nagyon segít a kötődés kialakulásában. Amit tudnod kell róla, hogy az első napok döntő jelentősségűek lesznek abban, hogy aztán sikerül-e kizárólag szoptatni, vagy sem. A szüléssel ellentétben (ahol csak át kell adnod magad), itt döntéseket kell hoznod. (Felkeltsem-e a babámat, ha már 5 órája alszik, vagy hagyjam aludni? Kivárjam-e a 3 órát két szoptatás között, ha ő már előbb sír? Adjak-e neki cumit, vagy ne?) Döntéseid rá fognak tenni egy vágányra, ami vagy a szoptatás felé visznek, vagy nem. Ahhoz, hogy jól tudj dönteni, információra lesz szükséged. De tanulni már korlátozottan lesz csak lehetőséged, ha a babád megszületett, ezért nagyon meleg szívvel ajánlom, hogy KÉSZÜLJ FEL ELŐRE! Bár tudom, hogy a szülés előtt ez a téma nagyon távolinak tűnik,és elsősorban a szülés köti le a figyelmed, ezért azt ajánlom: állj hozzá úgy, mint egy olyan vizsgához, ami nem érdekel, de meg kell tanulnod. Készíts jegyzeteket és rajzokat! Írd ki a lényeget!
Ez itt egy szakmailag korrekt honlap, itt kezdheted a tanulást.
Ez pedig a video-tár.
Szexuális élet császármetszés után:
Ha szeretnénk megőrizni az örömteli szexualitást szülés után is, a császármetszés választása nem feltétlen tuti recept, mert a szex minősége kicsit több tényezős dolog annál, minthogy volt-e gátsérülés, vagy sem. Ráadásul a gát állapota magától a várandósságtól és a hasi műtétet követő vérellátási változásoktól is romolhat. Ezen a linken találhatsz regeneráló technikákat
Itt van néhány olyan segítő tényező, amely fontos szerepet játszhat a szülést követő örömteli szexualitásban:
- szülés előtti, várandósság alatti szexuális élet fenntartása;
- pozitív szülésélmény
- ép gát, vagy természetes mértékű, gyorsan gyógyuló gátseb
- magabiztosság az új szerepben (anyai és apai részről egyaránt);
- a testi változások elfogadása (a nő és férfi részéről egyaránt);
- kíváncsiság egymás változásait illetően. (Andrek Andrea, Léder László: Apafüzet)
A szülés párkapcsolati esemény és élmény is, ezért komoly hatása lehet hosszú távon a kapcsolatra az, ami akkor történik. Két fontos területet is érinthet a változás:
A szexualitás az egyik. Andrek Andrea és Léder László pszichológusok Apa-füzet című kiadványukban 6 tényezőt sorolnak fel, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szülést követő örömteli szexualitásban, ebből 2, ami a szüléssel kapcsolatos: a "pozitív szülésélmény", valamint az "ép gát vagy természetes mértékű, gyorsan gyógyuló gátseb". Tehát egy olyan szülés, amely során a nő megélheti a testével és lelkével való tiszteletteljes bánásmódot, valamint a saját ritmusában történő megnyílást, és az autonómiát; valamint ahol egész női szervrendszere, de kiemelten azok a szövetek és izmok, amelyek a szexualitásban közvetlenül vesznek részt minél inkább épségben maradnak - ekkor a szülés önbizalmat adhat, megkoronázhatja a nőiség megélését, és ez kifejezetten támogatólag hathat a szexualitás terén. Ez az önbizalom pedig segítheti a nőt abban, hogy el tudja fogadni az anyává válás során megváltozott testképét. Ha önmagát el tudja fogadni, akkor figyelmét könnyebben tudja gyermekének, illetve párjának szentelni, velük asszertív módon válaszkésszé válni, mert a testében zajló változásokat természetesnek élheti meg. Viszont azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a nő önbizalom erősödése mindig stabilizáló hatású lenne a párkapcsolatra nézve. Egy ilyen változás ugyanis nagyon átrendezheti az erőviszonyokat. Kérdés, hogy mi volt az az alap, amire eredetileg épült a kapcsolat, és hogy kibírja-e, hogy most újra kell kalibrálni.
A bizalom kérdése a másik. Mert a várandósság, a vajúdás és szülés ideje alatti párkapcsolati történések meghatározóak lehetek a továbbiakat illetően. Ideális esetben a gyermek érkezésénél, az akkor egymásnak kimondott bensőséges mondatok, az érintések, az egymásért vállalt tettek, közeledések, vagy éppenséggel a figyelmes távolmaradások által a kapcsolat a bizalom területén is egy új szintre léphet. "Egymás feltétel nélküli elfogadása a szülés során rendkívüli módon elmélyíti az egymáshoz tartozás és bizalom érzését." Andrek Andrea, Léder László: Apafüzet Erről azért fontos tudnunk, mert a szüléskor a nő párja elsősorban érzelmi támaszként van jelen. És a párkapcsolat szempontjából akkor is egy egységet kell alkotnia az anyával, az ő oldalán kell állnia, és vele együttérzőnek lennie, ha pl. az anya nem kooperál a szülészeti szakemberekkel. Egy nem együttműködő szülőnő esetén tálcán kínálja magát a helyzet, hogy a szakszemélyzet kihasználja a jelenlévő partner vagy házastárs érzelmi befolyását, mintegy csatornaként használva őt az anya eléréséhez. Ha a partner esetleg próbálja rábeszélni valamire, nagyon vékony a határa annak, hogy mi az, amit az anya támogatásként, bíztatásként, és mi az, amit már esetleg árulásként él meg. Nem tudható, hogy mennyire bírja el az adott kapcsolat azt, ha a partner (aki az anyát hivatott támogatni, támasztani), egyszer csak szerepet vált. Ha az anya azt éli meg, hogy a szövetségese cserbenhagyja őt, az alapjaiban rengetheti meg a kapcsolatot.
És mi a helyzet, ha a leendő édesapa az, aki nem működik együtt? Előfordulhat, hogy pont ő az, akiben olyan elvárások, vagy félelmek mozognak gyermeke születését illetően, hogy az kifejezetten hátrányosan hat a párjára, és ezáltal a szülési folyamatra. Sajnos az összhang ekkor is el tud veszni, ami egy sérelmi pont maradhat a kapcsolat életében.
A császármetszés menete
Pár érdekes videót mutatnék még neked a témában:
Császármetszés Animáció, angol nyelven
Hüvelyi szülés animáció angol nyelven